Amikor a cégünk a mostani telephelyre költözött, mindent használtan szereztünk be, amit lehetett. Polcrendszert egy megszűnő szerelvényboltból hoztunk el, húsz futóméternyit, alig karcosan, az árának töredékéért. A tárgyaló asztalát egy megszűnő iroda bútorainak kiárusításán vettük, és a mai napig ez a legszebb bútordarab az épületben.
Évek óta ezt csinálom, és most sem gondolom másképp: sok dolog használtan a legjobb vétel. A polcnak nincs élettartama, a fémszekrénynek nincs elektronikája, a tárgyalóasztalnak pedig egyenesen jót tesz, ha van rajta egy-két kopás. A régi holmi ráadásul jellemzően jobb anyagból készült, mint a mai olcsó kategória.
Egy dologban viszont mindig ugyanabba a falba futottam bele. Van néhány terület, ahol a használtan vásárlás nem spórolás, hanem halasztott költség. Nálunk a raktár mennyezete volt ilyen. Amikor beköltöztünk, ott lógott tizenkét fénycsöves armatúra, amit az előző bérlő hagyott ott, és mi boldogan vettük tudomásul, hogy nem kell világítást venni.
Három év után derült ki, hogy ez a döntés került a legtöbbe.
Az első évben még csak az volt a baj, hogy két lámpa nem gyulladt fel. Kicseréltük a fénycsöveket, működött, elfelejtettük. A második évben már négy helyen volt sötét, a kollégák pedig elkezdtek zseblámpával menni a hátsó sorhoz, ahol a ritkábban mozgó árut tartjuk. A harmadik évben egy leltár közben az egyik armatúra búrája leesett, szerencsére üresen.
Aznap délután beszéltünk először arról, hogy ez így nem mehet tovább, és aznap hangzott el először a Smart Electric Hungary neve is, mert a műszaki vezetőnk tőlük kért ajánlatot.
A felmérés náluk ingyenes, tehát a kiszállásért nem kellett fizetnünk, és ez akkor nekünk fontos szempont volt, mert még csak tájékozódtunk. Végigjárták a raktárt, megnézték a mennyezet magasságát, a polcsorok elrendezését, és rákérdeztek, hol dolgozunk állva és hol csak áthaladunk. Utána viszont kaptunk egy olyan mondatot, amit nem vártunk: azt mondták, hogy a régi armatúrák cseréje mellett érdemes megnézni a rendszer állapotát is, mert ha egy búra leesik, akkor valószínűleg nem az a legrégebbi hiba abban a mennyezetben. Így került képbe a villamos felülvizsgálat is, nem csak a lámpák.
Ami engem meggyőzött, az a partnerlistájuk volt. Olyan nevek szerepelnek náluk a korábbi munkák között, mint az ELMŰ, a SPAR, a SAMSUNG SDI vagy a Semmelweis Egyetem, és ez egy tizenöt fős cégnek nagyon sokat számít. Nem azért, mert mi is akkorák lennénk, hanem azért, mert az ilyen helyeken nem lehet félmunkát végezni. Az alapítójuk egy helyen úgy fogalmaz, hogy fontosnak tartják a hazai építőipar kultúrájának javulását. Ez elsőre nagy mondatnak tűnik, de a mi raktárunkban pont ennek a hiánya volt látható a mennyezeten.
Visszanézve az a hibám, hogy a világítást ugyanabba a kategóriába soroltam, mint a polcot. Pedig a polc nem öregszik, a világítás viszont igen, és nem látványosan romlik el, hanem lassan. A prémium világítás nálam sokáig valami luxusnak hangzott, ma már inkább azt jelenti, hogy a fény ott van, ahol dolgozunk, és nem kell vele foglalkozni. Ha valakit érdekel, hogyan függ össze a fény és a villamos rendszer állapota, itt van összeszedve: Prémium világítás és VBF villamos felülvizsgálat | Smart Electric Hungary.
A kollégák egyébként azóta viccesen prémium világítás néven emlegetik a hátsó sort, mert ott volt korábban a legnagyobb sötét. Használt polcot ma is vennék, sőt, jövő héten megyek megnézni egy raklapemelőt egy hirdetésre. De a mennyezetre már nem néznék fel abban a reményben, hogy az ottfelejtett lámpák majd kihúzzák még pár évig. A Smart Electric Hungary munkája után a raktárban végre nincs sötét sor, és a leltár is fele annyi ideig tart. Egy jó vétel attól jó, hogy évekig örülsz neki, nem attól, hogy a számla kicsi volt.