Abban a korban élünk, amikor én már nem indulok el áruért a boltba. Legalábbis ritkán… Voltak azok az idők, amikor üdítőért és kenyérért még lementem, csak az SD-kártyát meg a számítógépembe az alkatrészt és nagyobb dolgokat rendeltem meg. De ma a Wolt-futár hoz akár a pékségből is bármit, sőt alap dolgokat is a boltból.
Fekszem az albérletemben, a szobámban és ha elfogy a WC-papír, rendelek egyben a chipssel, meg a sörrel. Kényelmes ember vagyok. A barátnőmnek hála pedig munkát is így találtam. Ő is egyetemista, én is, ő hostess diákmunka után érdeklődött és akkor mondta, hogy van a Topiwork.hu!
Nekem nyilván nem hostess diákmunka kellett, mert mérnökhallgató vagyok, az angoltudásom meg a béka hátsója alatt van. Viszont a műszaki érdeklődésem meg az egekben. És elég sok irányba van szétosztva a topiwork.hu-n található munkák sora, érdeklődés, szakirány és minden alapján. Szóval nem kellett aggódnom, hogy lesz-e valami. Ez egy műszaki munkaparadicsom. És, hogy miért tart ez az egész dolog mára már itt? Hogy ennyi komoly lehetőség miért adódik olyan fiatalok előtt, akik még tanulnak? Az interneten túl, a másik fontos eleme ennek a jogi szabályozás, és ezen felül az állami, céges és oktatási, széleskörű látásmód. Van annak valamiféle állami hátszele is, hogy a cégeknek megéri esélyt adni nekünk, tanuló fiataloknak. Még csak nem is kizárólag 18 évet betöltött egyetemistáknak, vagy felsőoktatásban tanulóknak, hanem, szülői engedéllyel a kicsit fiatalabbnak is. A cégeknek anyagilag is megéri tehát felvenni és normális fizetést adni azoknak, akik számára nagyon hasznos belecsöppenni foglalkoztatottként a céges világba. A hostess diákmunka csak egy nagyon kis sarka az egésznek tényleg. Akár gyártó területen dolgozó vállalatoknak, akár komoly kereskedelmi egységeknek is lehetünk alkalmazottai a Topin keresztül.
Szóval – ha kicsit előre szaladtam volna -, van ez az iskolaszövetség, ahol fizetni kell egy aprópénznyi havidíjat, cserébe viszont diákként, hallgatóként jó fizetéssel kecsegtető dolgokat ajánlanak munkalehetőségek terén, amivel még szakmailag is fejlődhetünk. Sejthetitek mennyivel jobb mérnök-hallgatóként ilyet megélni, mint egy-egy unalmasabb egyetemi előadáson üldögélni. Szinten mindennek lehet kimutatható haszna, amit csinálunk, de én állítom, hogy az ilyen típusú diákmunkáknak van a legtöbb!
Azért van a kötelező szakmai gyakorlat is az egyetemen, hogy rávegyenek benneteket a munka világa felé való gyakorlati orientálódásra… Valamint arra, hogy lássatok is dolgokat a gyakorlatban bármibe, ami a tanulmányaitokhoz kapcsolódik. De, ti hamarabb is belevághattok, ha akartok. Nem király dolog ez? Aki pedig nehezen tudja kigazdálkodni az egyetemi tanulmányaihoz szükséges pénzt (albérlet, étkezés, diákhitel, bulizás, utazgatás, bármi), még azoknak is ott a lehetőség a Topin, hogy valami nem is feltétlenül a tanulmányaikhoz kapcsolható területen dolgozzanak. Az igazolt tanulói vagy hallgatói jogviszony nekik is előny. A Topi a tanuló fiatalok boldogulásáért van főleg, de azért még többért is, szerintem. Csak ezt nem mindig emelik ki.
Segítenek felépíteni azokat a struktúrákat amik által mindig lesz utánapótlás a munkaerőpiacon. Ami által hamar, kevés betanítás mellett is tudnak majd hasznos, pályakezdő munkaerőhöz jutni a cégek. Ti is mondjuk elmentek most szakgyakra valahová, és ha beváltok azon a helyen, ha látnak bennetek fantáziát, akkor ők is megspórolnak egy hosszas és drága betanítást. Mert bár nektek korrekt fizetést adnak már ekkor is, kezdettől, de az állam felé ezt az egészet ők is le tudják igazolni. Nagyon jó, hogy a Topiwork erre rendszert épített, de hallgatóként azt mondom, ennek a fókuszában tényleg mi vagyunk tehát. A fiatalok! Én nem tudom mi van a topisok fejében, de az biztos, hogy innen úgy látszik, hogy azzal, amit felépítettek, mindenki nyertesnek érzi magát!
Ami pedig a másik áldás az életünkben, és hozzájárult, hogy mindez létezhessen, az a globális internet, de azt már dicsértem eleget, az írásom elején is például.